Idén már 4. alkalommal vettünk részt a Rákosmenti Majálison, ahol a pavilonjaink – az őszi Autómentes Nappal együtt – évről-évre egyre több látogatót vonzanak. Hadd adjunk közre néhány beszámolót a szervezők tollából:

Bábcsoport (Molnár Csaba)

„A Rákoshegyi Bábcsoporttal (a bábcsoportról bővebben itt) a kezdetektől fellépünk a Majálison és az Autómentes Napon. Olyannyira, hogy a gyerekek a tavaly játszott darabjainkra is jól emlékeznek, ezért vigyáznunk kell, hogy a napi 6-7 előadás alatt lehetőleg ne legyen ismétlés. Ez nem kis feladat elé állított minket, többet kellett próbálni, de igyekeztünk megfelelni a feladatnak és olyan történeteket előadni, amelyek nem csak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is szolgálnak tanulsággal. A bábcsoport közel 20 éves történetében pedig idén fordult elő először, hogy a gyerekközönség követelésére kénytelenek voltunk az egyik történetet az előadás közepén más irányba terelni. Az idei Majális tehát számunkra is nagyon izgalmas volt.”

Kézműves asztal (Ladosinszkiné Ági)

„A bábcsoporthoz hasonlóan a kézműves asztal is mindig megtalálható volt négy pavilonunk egyikében. A készülést már márciusban elkezdtük, hogy minden alkotóelem a gyerekek rendelkezésére álljon. A kicsik egyszerűbb dolgokat, pl. nyakláncot, kukacot, vagy cápás játékot készíthettek, a nagyobbak pedig egy vitorláshajó modelljét építhették meg. Amíg pedig a kezünk járt, jó alkalom kínálkozott a beszélgetésre. Meg vagyok győződve róla, hogy nem csak az a feladatunk, hogy örömet szerezzünk a gyerekeknek, hanem az is, hogy egy-egy beszélgetés során – nekik és szüleiknek – megmutathassuk azt a szeretetet, amit Jézustól kaptunk.”

Arcfestés (Szőkéné Noémi)

„Az idén először megrendezett ingyenes arcfestésre olyan sok volt a jelentkező, hogy kénytelenek voltunk sorszámot osztani. Azért reméljük, hogy nem maradtak le sokan erről a mókáról. A gyerekek fényképről választhattak ki egy mintát, amit aztán az arcukra festettünk. A végén még fényképet is csináltunk róluk, ha kérték. Aranyosak voltak, ahogy türelmesen kivárták, míg elkészült egy-egy mű. Pedig nem lehetett könnyű nekik olyan sokáig egy helyben ülni!”
 

Centrifugafestés (Pásti István)

„Az idei év másik újdonsága a centrifugafestés volt. Egy forgó tálba rögzített papírlapra önthettek festéket a gyerekek, amiből aztán szép, szimmetrikus „festmények” lettek. Az egészben az volt a legjobb, hogy ezzel a módszerrel azok a gyerekek is sikerélménnyel (és szép alkotásokkal) gazdagodhattak, akik egyébként még bizonytalanul vagy nem szívesen festenek, kézműveskednek. A nap végére már én is olyan festékes lettem, mint egy madárijesztő, de nem bántam!”